Medical Tribune
Medical Tribune
2009.
augusztus. 27.
VII. évf. 17
Fókusztémánk:
Orvostovábbképző Szemle
Orvostovábbképző Szemle
2009.
július
XVI. évf. 7
Fókusztémánk:
A gastro-oesophagealis reflux és az asthma bronchiale közti oki kapcsolat bizonyításának korszerű le
Összefoglalás

A GORB légúti szövődményeinek korszerű diagnosztikus megközelítése összetett folyamat. Ennek lépései, illetve lehetőségei: az emelt dózisú protonpumpagátló teszt (az értékelés időtartama nem kevesebb mint 3 hónap), a magas reflux, a mikroaspiráció igazolását szolgáló eszközös diagnosztika (kétcsatornás pHmérés, pharyngealis pH-mérés, nyelőcsőimpedancia- vizsgálat), továbbá az oesophago-bronchialis reflex kimutatását elősegítő egyszerű diagnosztikus módszer. A közleményben ez utóbbi, egyszerű vizsgálat, a Bernstein-teszttel érzékenyített metakolin-terheléses vizsgálat jelentőségére és klinikai hasznára kívánom felhívni a figyelmet.
Cégünkről Kiadványaink Előfizetések Hirdetőknek Keresés Kviz
XII. évfolyam, 3. szám (2005. március)
Az arthrosis okai és kezelése
65. oldal
Szerző: Kerstin Morehead, MD és Kenneth E. Sack, MD

 Az arthrosis világszerte a leggyakoribb ízületi betegség, s a fájdalmak és a rokkantság egyik legfontosabb oka. Elsősorban az ujjak kisízületeit, a láb teherhordó ízületeit és a gerinc mozgó részeit érinti, bár sok beteg tünetei nem illenek bele a jellegzetes klinikai képbe. A szerzők vázolják a betegség kóroktanát és felismerésének módját, majd részletesen tárgyalják a kezelés jelenlegi lehetőségeit, bemutatva a vitatott kezelési módszerekkel kapcsolatos ellentmondásokat is.

 Az arthrosis (osteoarthritis) a porcszövet elsődleges pusztulása, melyhez a csontszövet elváltozásai – porc alatti csontvastagodás, ízület melletti csontos kinövések (osteophyták) és csontciszták (geodok) – csatlakoznak. A betegség rendszerint az ujjak kisízületeit, a láb teherhordó ízületeit és a gerincoszlop mozgó elemeit támadja meg, de bármelyik nem merev ízületünket érintheti.

...
Kommentár Szerzője: Dr. Szekanecz Zoltán
Az arthrosis – angolszász (és a továbbiakban általam is követett) terminológia szerint osteoarthritis (OA) – népbetegség. Bár pontos hazai epidemiológiai adatok egyelőre nem állnak rendelkezésünkre, a betegség szimptómás formája hazánkban 1–1,5 millió embert érinthet. A tünetmentes, de képalkotó vizsgálatokkal igazolható OA még ennél is gyakoribb. Megfelelő megelőzés, kezelés hiányában a betegség mozgáskorlátozottsághoz, rokkantsághoz vezet, a gyógyszerek, a fizioterápia, az előrehaladott esetekben végzendő ortopéd sebészeti beavatkozások költsége igen nagy, ezért az OA igen komoly terhet ró az egyénre és a társadalomra.1 Nem véletlen tehát, hogy többek között a Csont és Ízület Évtizede is kiemelt fontossággal kezeli az OA kérdéskörét, beleértve az oktatást és a felvilágosítást is.
Morehead és Sack cikke igen tömören, a legtöbb lényeges adatot közölve tekinti át az OA patogenezisére, klinikumára és kezelésére vonatkozó adatokat. Miután az orvosegyetemeken és a posztgraduális képzésben a reumatológia és ezen belül az OA témaköre még néhány évvel ezelőtt is eléggé háttérbe szorult, nagy szükség van az ilyen, könnyen áttekinthető, orvostanhallgatók, családorvosok, reumatológusok számára egyaránt hasznos összefoglalókra, már csak azért is, mert az említett „Évtized” egyik célkitűzése, hogy az OA esetek többségének felismerése és kezelése hamarosan, az angolszász elveknek megfelelően, családorvosi kompetencia legyen, és csak az igazán komplikált esetek kerüljenek szakorvosi szintre. Természetesen, a szerzők illetőségéből adódóan, a cikk több ponton elsősorban az angolszász álláspontokat, irányelveket tükrözi, ezért talán nem haszontalan áttekinteni, hogy mindez hogyan (lenne) adaptálható a hazai viszonyokra.
...
Vissza
Teljes Archivum